Egy edzőterem attól lesz jól használható, hogy a gépek logikusan, biztonságosan és kényelmesen vannak elrendezve – nem attól, hogy mennyi gép fér el benne. A rossz elrendezés zsúfoltságot, sorban állást és baleseteket okoz, a jó elrendezés pedig ugyanazon a területen többeknek ad kényelmes edzést. Ebben a cikkben a „hova és hogyan” kérdésre adunk választ: zónák, távolságok, padló, belmagasság és áram, edzőteremre és otthoni edzőszobára is.

Röviden: oszd a termet zónákra (kardió, gépes erősítő, szabad súlyos, nyújtó), hagyj legalább 90–120 cm széles közlekedőutat, és a gépek körül kb. 60 cm szabad helyet. A futópadok mögött ennél több, nagyjából 2 méter kell. Az erősítő részre jellemzően 15–40 mm vastag gumiburkolat való, a nehéz gépeknél pedig a gyártói adatokat és szükség esetén statikus véleményét is nézd meg.

Zónák: így bontsd fel a termet

A legegyszerűbb, ha a teret funkció szerint osztod fel. Így a hasonló gépek egy helyen vannak, a felhasználók nem keresztezik egymás útját, és a zajos, illetve csendes részek is elválnak.

  • Kardiózóna: futópadok, szobakerékpárok, elliptikus trénerek, lépcsőzőgépek. Érdemes ablak vagy tévé felé fordítani őket, sorban, a fal mellé, ahol az áram is könnyen elérhető.
  • Gépes erősítő zóna: lapsúlyos gépek, multigym, kábeles gépek. Logikus, ha izomcsoportok szerint követik egymást (láb, hát, mell, váll), így egy edzést a terem egyik végéből a másikba haladva lehet végigcsinálni.
  • Szabad súlyos zóna: padok, súlyzóállványok, erőkeret, tárcsák. Ez a legzajosabb és legnagyobb terhelésű rész, ezért a legerősebb padlót kapja, és lehetőleg a falak mentén legyen.
  • Nyújtó- és funkcionális zóna: szőnyegek, henger, labdák. A forgalomtól elválasztva, csendesebb sarokban a legjobb. Hogy miért éri meg erre külön helyet szánni, arról a kijelölt nyújtórészlegről szóló cikkünkben írtunk.

Az arányokra nincs egyetlen jó szám, de kisebb termeknél gyakori kiindulás, hogy nagyjából a terület harmada-fele kardió, a többin osztozik az erősítés és a nyújtás. A bejárattól a legkönnyebben a kardiózóna és az öltöző legyen elérhető, a szabad súlyos rész kerülhet hátrébb.

Közlekedőutak és biztonsági távolságok

Az elrendezés legtöbbször a szabad helyen csúszik el. Néhány hüvelykujjszabály, amelyből kiindulhatsz:

  • Fő közlekedőút: legalább 90–120 cm széles, akadálymentes sáv, amely a bejárattól minden zónába elvezet. Forgalmasabb teremben inkább a felső értékkel számolj.
  • Gépek között: oldalt nagyjából 60 cm szabad hely, hogy a felhasználó kényelmesen fel- és leszállhasson, és a mozgó részek ne érjenek egymáshoz.
  • Futópad mögött: körülbelül 2 méter hosszú, 1 méter széles üres terület, hogy ha valaki megbotlik, ne falnak vagy másik gépnek essen.
  • Kábeles és súlyzós gyakorlatoknál: a mozgás teljes ívét számold bele, ne csak a gép alapterületét. Egy súlyrúdnak két oldalt még a rúd vége mellett is kell szabad hely.

Ezek irányértékek. A konkrét gép gyártói adatlapja általában megadja a javasolt szabad területet is, és mindig az a mérvadó. Rajzold fel méretarányosan az alaprajzot, és a gépek mellé a „mozgásteret” is rajzold be – így hamar kiderül, hol szűk a hely.

Géptípusok tipikus helyigénye

Az alábbi táblázat tervezési kiindulópont. Az alapterület a gép saját mérete, a teljes helyigény a használathoz szükséges szabad területtel együtt értendő.

GéptípusGép alapterülete (kb.)Teljes helyigény használattal (kb.)
Futópad0,7–1 × 1,8–2,3 m3–5 m²
Elliptikus tréner0,6–0,9 × 1,2–2,1 m2,5–4 m²
Szobakerékpár (álló/fekvő)0,5–0,7 × 1–1,7 m1,5–3 m²
Lapsúlyos különálló gép1–1,5 × 1,2–2 m3–5 m²
Multigym (több állomás)1,5–3 × 1,5–2,5 m6–12 m²
Erőkeret paddal és rúddal1,2–1,5 × 1,2–1,8 m5–8 m² (a rúd hossza miatt)
Állítható pad kézisúlyzóval0,6 × 1,4 m3–4 m²

Padló: burkolat és terhelés

A padló védi az épületet, a gépet és a felhasználót, és a zaj- és rezgéscsillapításban is kulcsszerepe van.

  • Kardiózóna: itt elég egy vékonyabb, jellemzően 6–10 mm-es gumiburkolat vagy gépalátét, ami tompítja a rezgést és védi a padlót.
  • Gépes erősítő zóna: nagyjából 10–20 mm-es gumilap.
  • Szabad súlyos zóna: ahol leejthetnek súlyt, jellemzően 15–40 mm-es, nagy sűrűségű gumilap, az emelőfelületen akár vastagabb is.

A padlóterhelésnél a hüvelykujjszabály: a nehéz, kis talpfelületen álló gépek és a megrakott súlyzóállványok a legkritikusabbak, mert a súlyuk kis területre koncentrálódik. A gumilap ezt valamelyest elosztja, de emeleti termeknél, régi födémeknél vagy sok nehéz gépnél kérd ki statikus véleményét, a gépek pontos tömegét pedig a gyártói adatlapról vedd. Egy-egy kondigép lapsúlycsomaggal együtt jóval nehezebb lehet, mint elsőre gondolnád.

Belmagasság, áram és szellőzés

Belmagasság: a futópadon és az elliptikus trénernél a felhasználó 20–50 cm-rel magasabbra kerül, a futás közbeni elrugaszkodás pedig további helyet kér. Ehhez jön a vállból nyomás vagy a húzódzkodás, ahol a kinyújtott kéz is felér. Jó kiindulás, ha a felhasználó testmagasságához a kardiógépeknél 50–60 cm-t, a fej fölötti gyakorlatoknál pedig 30 cm-t adsz, és ezt összeveted a helyiség belmagasságával. A lapsúlyos gépeknél a gép magasságát is ellenőrizd.

Áram: a motoros futópadok jelentős áramot vesznek fel, ezért jellemzően külön, megfelelően méretezett áramkör és aljzat ajánlott, hosszabbító nélkül. Az elliptikus trénerek és szobakerékpárok egy része önellátó vagy kis fogyasztású, másoknak hálózati táp kell. Az aljzatokat a kardiózóna falára tervezd, hogy a kábel ne fusson át a közlekedőúton, a pontos igényt pedig villanyszerelővel egyeztesd.

Szellőzés: a kardiózónát lehetőleg a légbefúvás vagy az ablak közelébe tedd, mert ott a legnagyobb a hőtermelés.

Otthoni edzőszoba változat

Otthon ugyanezek az elvek érvényesek, kisebb léptékben. Egy 8–12 négyzetméteres szobában elfér egy kardiógép, egy multigym vagy erőkeret és egy pad, ha:

  • a kardiógépet a fal mellé, ablak felé, a mögötte lévő szabad hellyel együtt helyezed el,
  • az erősítő gépet a szemközti falhoz teszed, legalább 60 cm-es kezelési hellyel,
  • a szoba közepén marad egy szabad sáv nyújtásra és talajgyakorlatokra,
  • társasházban az egész padlót – vagy legalább a gépek alját – gumiburkolattal fedd, a szomszédok miatt is.

Gyakran ismételt kérdések

Mekkora szabad hely kell egy futópad mögött?

Hüvelykujjszabályként nagyjából 2 méter hosszú és 1 méter széles terület. A gyártói adatlap ennél pontosabb értéket adhat, ezt kövesd.

Milyen vastag gumilap kell az edzőterembe?

Kardiógépek alá jellemzően 6–10 mm, gépes erősítéshez 10–20 mm, szabad súlyos részhez 15–40 mm, ahol súlyt ejthetnek.

Elbírja a födém a kondigépeket?

Földszinten általában nincs gond, emeleti vagy régi épületnél viszont a gépek tömegét a gyártói adatlapból összesítve kérd ki statikus véleményét.

Milyen széles legyen a közlekedőút?

Legalább 90–120 cm, forgalmasabb teremben inkább a felső értékkel számolj.

Hova tegyem a gépeket egy kis otthoni szobában?

A kardiógépet és az erősítő gépet egymással szemben, a falak mellé, a szoba közepén pedig hagyj szabad helyet nyújtásra.

Edzőtermi elrendezésnél a vendégek is sokat figyelnek arra, mennyire átlátható és kényelmes a tér – erről a top 5 szempont, amit az emberek keresnek egy edzőteremben cikkünkben írtunk. Ha teljes terem elrendezését tervezed, fitnesztermek berendezésében is tudunk segíteni; kérdéseiddel hívj minket a +36 (30) 313 77 00-s számon.